A macskafelesg
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy becsletes parasztember. Egy ess jszakn kintrl kopogst hallott. Kinyitotta az ajtt, s kinzett. Egy brig zott macska emelte fel r szomor tekintett.
- Nicsak, te nem a gazdag ember macskja vagy?? , te szegny, ht elkergetett?
A paraszt ember beengedte a macskt a hzba, s enni adott neki. Utna gy szlt hozz kedvesen:
- Br az n hzam szegny, azt a kevs rizst amim van szvesen megosztom veled.
gy aztn a macska a fldmvesnl maradt. Nhny nap elteltvel egy reggel, amikor a fldre indult, gy szolt a parasztember vicceldve a macskhoz:
- Te, mi lenne ha megrlnd a rizset amig n elleszek?
Ksre jrt, mire hazart az egsz napi munkbl, s ahogy a hzhoz rt, furcsa hangok hallatszodtak ki bentrl, ezrt bekukucsklt.
"Naht, a macska a malomkvet forgatja!!" - a fldmves meglepdve lpett be a hzba.
- gyes vagy! - mondta s maghoz lelte a macskt.
Ezutn az ember a rizslisztbl, amelyet a macska rlt neki, finom rizsstemnyet ksztett, melyet megfeleztek, s jcskn belakmroztak belle. A macska a kvetkez napon s az azt kvet napon is rlt liszttel vrta a hazatr parasztembert. A fldmves egyre jobban megszerette a macskt. Reggel egytt keltek este egytt fekdtek, s amikor a macska beteg lett, a parasztember egsz jjel mellette virrasztott. gy teltek mltak a napok, de az egyik este a macska illedelmesen lelt, s gy szlt:
- n most zarndoktra megyek Iszbe. Mivel macska formjban nem tudom meghllni a kedvessgedet, ezrt asszonny fogok vltozni. Krlek, vrj rm, amig vissza nem trek!
Mr az is elg meglep volt, hogy a macska tud beszlni, de attol vgkpp leesett az lla a parasztembernek, hogy elgyalogol egszen Iszig, s emberr vltozik. A fldmves meg se tudott mukkanni a meglepetstl, csak sztlanul meredt maga el. A macska illedelmesen elksznt, s futsnak eredt a stt jszakba. A fldmves nem hitt a szemnek, azt gondolta lmodik.
De nem lom volt ez, hanem valsg. A macska tnyleg elment, a parasztember pedig reggeltl estig vrta. J pr hnap is eltelt, mg nem megrkezett, s ahogy megigrte, asszonyknt trt vissza.
- Mostantol rajtam ll a sor, hogy meghlljam a jsgodat.
A macska ezutn a fldmves felesge lett s sokat segtett neki. A fldmves is szerette asszonyt, s boldogan ltek mindketten mg meg nem haltak.
|