Élt Japánban egy öreg házaspár, és nagy bánatukra sohasem született gyermekük.
Egy este észrevettek egy bambusznádat, amely úgy csillogott, mintha lámpa lenne, levágták, és egy icinyke-picinyke kislányt találtak benne. A két öreg nagyon boldog volt, magukhoz vették a gyermeket, úgy szerették, mint édeslányukat, és Himének nevezték el.
Hime megnott, ugyanolyan lett, mint a többi lány, csak éppen szépségével tunt ki közülük, annyira, hogy az összes heceg ot akarta feleségül venni.
Egy napon maga a császár is megjelent, hogy megkérje Hime kezét. A lány azonban, akár a többieket, ot is visszautasította, de hogy meg ne sértse az uralkodót, felfedte elotte titkát: o a holdbéli nimfák királynoje, és hamarosan, az augusztusi telihold éjszakáján eljönnek érte az alattvalói, hogy visszavigyék birodalmába.
A császár nem akarta elengedni a lányt, ezért a végzetes éjszakán hadseregével körülvette Himéék házát, de hiába. A holdsugarak ösvényén varázslatos teremtmények egész csapata ereszkedett alá, amelynek látványától a katonák megbénultak, Hime pedig felszállt az égbe, és magával vitte a két öreget is, akik annyira szerették ot.