Hanako-nak, a szamuráj lányának egy nevetséges, csúcsos kalapot kellett viselnie, ami eltakarta az egész arcát. Az apja tette a fejére, mielott meghalt. Azóta sem tudta senki levenni a lány fejérol a fura fejfedot.
Csúfolták is Hanako-t a kalapja miatt, végül a lány megunta az örökös gúnyolódást, és világgá ment. Hosszú gyaloglás után egy másik városba ért. Hogy megéljen, beállt a herceg szolgálatába.
Most meg társai, a szolgák nevették ki, és rosszul bántak vele.
Egy nap a herceg fia könnyek között találta a lányt. Meghallgatta a történetét, és annyira megesett a szíve Hanako-n, hogy engedélyt kért apjától, hadd vehesse feleségül. De hogyan házasodhatna egy nemes egy szolgálóval? Szó szót követett, a vége az lett, hogy Hanako-t elűzték a palotából.
Éppen a trónteremből lépett ki, amikor a nagy kalap magától leesett a fejérol, és felfedte a lány kivételes szépségét. Az ékszerek pedig, amelyek oly sokáig rejtoztek ebben a különös kincsesládában, szanaszét gurultak a padlón! Egy miniszter megismerte a szamuráj lányát, és Hanako most már feleségül mehetett a herceghez.