A japánok igen udvariasak, ezért minden név elé tesznek egy úgymond jelzőszót, ami attól fog hogy a személy ki nekik.
San
A san megszólítás a tiszteletadás egyik formája a beszédben. A nevek után szokták tenni, ezzel egy bizonyos rangot, vagy kort jelölve. Fordításokban ugyan tiszteletadási címként használják a sant, de valójában a san nem egyenlő egy mr. vagy ms. megszólítással. Ha valaki san-ként beszél magáról, az vagy azt éri el, hogy hihetetlenül gyerekesnek tűnjön, vagy azt, hogy híú, már már egoista kisugárzása legyen.
Vállalatoknál is gyakori a san megszólítás, az egymással üzleti kapcsolatban lévő cégek, vagy munkatársak úgy szólítják egymást, mint pl.:Mika-san.
Kun
A kunt elsősorban férfiak ill. fiúk megszólításában használják, nagyon ritkán mondják nőkre is de ez a legritkább esetekben. Általában a korban nagyjából egyező fiúk, férfiak szólíthatják egymást kunnak, illetve ezt a rangjuk is meghatározhatja. A nők is szólíthatnak így egy adott férfit fiút, ha jó barátságban vannak, vagy közeli ismerősök. Általában ez a két ember közti kapcsolattól függ. Üzleti környezetben a nőket, leginkább a fiatal nőket szólíthatjuk kunnak, ez leginkább az idősebb férfi dolgozóktól hallható a nők irányába. Előfordul az is, hogy a hím nemű háziállatot hívjuk san-nak pl.: naa-san.
Családtagok között általában nem használatosak az ilyen rangjelzések, hacsak a rang nem a becenév részét képezi pl.: Akira-kun=Akkun
Chan
A chan a sanhoz nagyon hasonlít, általában a gyermekek és a nők megszólítására használják. Szintén használatos állatnevek toldalékaként, szeretők vagy régi jó barátok között is. A chan kedveskedésként is használható esetleg iskolás fiúk között a lealacsonyítást gúnyolódást fejezhet ki. A szülők általában jó szándékkal, kedves becézésként használják a chant, mind fiú, mind lány gyermekeik irányába. Felnőttkorban olyan kedves nőismerősök felé is használható, akit nagyon kedvelünk.A chan leginkább nőies szóhasználat, a férfiak nem címzik meg egymást channak, hacsak nem egy apró fiú gyermekről van esetleg szó.
Sempai vagy kohai
A sempait általában a magasabb rang kifejezéseként használják, pl.: az iskolában mondjuk a diákelnököt sempaiként szólítják a diáktársai. Az orvosokat is gyakran szólítják sempainak, ez egy megfelelő mód arra, hogy kifejezzük egy személy rangját.
Sensei
A senseit általában a tisztelet megadására, kimutatására használják. Ha valaki senseiként szólít meg egy másik személyt az azt bizonyítja, hogy az illető nagy tisztelettel tekint a megszólított személyre. Orvosokra és ügyvédekre is mondhatjuk, hogy sensei. A sensei legpontosabb fordítása, tanító, tanár, vagy professzor.
Sama
A sama a san formálisabb verziója, melyet általában a legnagyobb csodálat és tisztelet kifejezésére használnak, vagy ha munkakapcsolat van két ember között, vagy az eladó a boltban is illethet a sama jelzővel. A testvérek között is előfordul ez a fajta megszólítás, kifejezve a kettejük közötti rang, vagy anyagi eltéréseket, esetleg a korbéli különbséget. A rajongásunk tárgyát is hívhatjuk samanak hiszen ezzel kifejezzük az iránta érzett tiszteletet és a mélyen gyökerező rajongást.
Shi
A shi megszólítást formálisan szokták használni pl.: ha két üzleti partner csak levelezési úton kommunikál akkor a shi megszólítást használja. A shi általában papírra vetve látható, jogi iratokban, hivatalos levelekben, perek vagy ügyvédi kérelmek alkalmával. Ezt a megszólítást leginkább nyomtatásban szeretik használni, formális jogi procedúrák alkalmával.
Ue
Az Ue szintén egy tiszteletet adó megszólítási mód, az anyukát és apukát is meglehet ilyen módon szólítani. Ha egy hitelkérelmező levélben mondjuk nincs szükség olyan pontos adatokra, akkor pl.: alá lehet úgy írni, hogy ue.-san. Ez afféle helyettesítő szó is, mint azt az előző példa mutatja, persze ez nem azt jelenti, hogy be lehet úgy jelentkezni, hogy ue-san ezt általában csak formális úton, papíron szokás használni.
Dono/Tono
Egy felséges személy vagy tárgyra használják. Ezeket a megszólításokat ugyan már Japánban nem nagyon használják, max. egy levélben. Az angolban ezeket gyakran úr, és hölgyként fordítják, bár igaz semmi nemes státuszra nem utal.
Királyi és hivatalos címek
Heika: Ezt egy uralkodó neve végéhez szokták tenni.
Denka: Ezt egy nem független királyi név végére teszik.
Kakka: A kakka kifejezést, a nagykövetekre és államfőkre használják.
Hime: A kifejezést többnyire a hercegnőkre mondják, de ha még illedelmesebbnek akarsz tűnni, akkor inkább a sama.
Harcművészeti címek
Renshi: Oktató.
Kyōshi: Haladó tanár.
Hanshi: Vezető szakértő, vagy néhányan nagymesterként használják.
Meijin: Vizsgáztatók
Egyéb címek
Kaicho: Valaminek a szerevezőjére szokták ezt mondani.
Koucho: Japánban az iskola igazgatóját illedelmes így megszólítani.
Senshu: Egy jó sportembert szoktak megszólítani ezzel.
Kyoushi: Japánban még ma is használatos szerényebb szinonima talán a sensei-re, mert ez is egy oktatót jelent.
Oyakata: A szó szerinti értelmében, a szülő helyett valaki.
Shihan: Fő oktató.
Shidouin: Közvetítő oktató.
Shisho: Ez egy másik kifejezés, amit a harcművészeti oktatókra használnak.
Zeki: Szó szerint akadály, amit szumó birkózókra használtak a felső két felosztásban.
|