Az anim�ben: A k�k szem az anim�ben egy d�nt� fontoss�g� tulajdons�g. Ugyan is mind h�rom f�szerepl�nek, Maiku-nak, Miina-nak, �s Karen-nak s k�k szeme van. Egyr�szt ez miatt gondolt�k azt hogy �k testv�rek, �s m�sr�szt a k�p miatt, ami mindh�rmukn�l van. Ami m�g �rdekesebb hogy mindh�rmuknak ugyan olyan halv�ny, �gsz�nk�k szeme van.

A val�s�gban: A k�k szem egy genetikai mut�ci� eredm�nye, ami 6-10 ezer �vvel ezel�tt ment v�gbe, �llap�totta meg a Koppenh�gai Egyetem csapata.

Egy �j kutat�s azt bizony�tja, hogy a k�k szem� emberek egyetlen k�z�s �st�l sz�rmaznak. A k�k szem egy genetikai mut�ci� eredm�nye, ami 6-10 ezer �vvel ezel�tt ment v�gbe, �llap�totta meg a Koppenh�gai Egyetem csapata.

"Eredetileg minden ember barna szem� volt" - mondta Eiberg professzor, az egyetem Sejt �s Molekul�ris Orvostani kar�nak tan�ra. "Egy genetikai mut�ci� azonban hat�st gyakorolt a kromosz�ma OCA2 g�nj�re, ami egy kapcsol� kialakul�s�t eredm�nyezte. Ez sz� szerint kikapcsolta a barna szem l�trehoz�s�nak k�pess�g�t".

Az OCA2 g�n a melanin termel�sben r�szt vev�, �gynevezett P protein sz�m�ra k�dol. A melanin egy pigment, ezt ad sz�nt a hajnak, a b�rnek �s a szemnek. A kapcsol�, ami az OCA2-vel szomsz�dos g�nben tal�lhat�, nem kapcsolja ki teljes eg�sz�ben a g�nt, csup�n az �risz melanin-ell�t�s�t korl�tozza le, �gy kapja a szem a vil�gosabb t�nust, a j�l ismert k�k sz�nt. A kapcsol� hat�sa eg�szen saj�tos, ilyen r�szleges befoly�sra nem tal�lunk p�ld�t a genetik�ban. Term�szetesen vannak olyan esetek is, amikor a kapcsol� a b�r �s a haj ir�ny�ba is le�ll�tja a melanint, ez az albinizmus.

A szem sz�n�nek v�ltakoz�sai mind megmagyar�zhat�k a melanin mennyis�g�vel, a k�k szem� egy�nekn�l azonban csak eg�szen kis fok� elt�r�s van a szem melanin tartalm�ban. A kutat�csapat Jord�ni�t�l D�ni�n �t eg�szen T�r�korsz�gig vizsg�lta a k�l�nb�z� nemzetek k�k szem� egy�neinek mitokondri�lis DNS-�t. "Ebb�l azt a k�vetkeztet�st vonhatjuk le, hogy minden k�k szem� egy�n ugyanahhoz az �sh�z k�thet�" - folytatta a gondolatmenetet Eiberg professzor. "Mindannyiuk meg�r�k�lte ugyanazt a kapcsol�t, ami pontosan ugyanott helyezkedik el DNS-eikben". Ezzel szemben a barna szem�ek tekint�lyes egy�ni vari�ci�val b�rnak DNS-�k melanintermel� ter�let�ben.

A barna szemek k�kk� mut�l�d�sa nem testes�t meg sem pozit�v, sem negat�v mut�ci�t, csup�n egy a sok k�z�l, ami nem befoly�solja az ember t�l�l�si k�pess�geit. Ilyen a hajsz�n, a kopaszs�g, a szepl�k, vagy a sz�ps�g foltok. Ahogy Eiberg professzor megfogalmazta, "ez csup�n azt bizony�tja, hogy a term�szet folyamatosan kevergeti az ember g�n�llom�ny�t, egy genetikai kokt�lt alkotva az emberi kromosz�m�ban, k�l�nb�z� v�ltoztat�sokat pr�b�lgatva".