1934-ben egy jap�n pszichol�gus r�j�tt, hogy a v�rcsoport �s a jellem �sszef�gg egym�ssal.

A

Jellemz� r�, hogy ha elv�llal valamit abba fantasztikus energi�val v�g bele. A munk�j�t t�bbnyire lelkiismeretesen csin�lja. Ha a bizony�t�sr�l van, sz� k�pes mindent h�tt�rbe szor�tani, legyen az a bar�tok, vagy a csal�d, csak hogy a teljes�tm�nye fel�lm�lhatatlan legyen. Az ilyen emberek k�z�l gyakran ker�l ki cs�csmenedzser. Mindenben a t�k�leteset szeretn� ny�jtani. Miel�tt belemegy egy kapcsolatba sokat t�tov�zik hogy j�-e lenne vagy sem. Ezek el�tt alaposan �tgondol mindent hogy k�pes lesz-e megfelelni az � �ltal el��rt t�maszoknak, hogy hivat�sa meg ne s�nylen�. �m ha valamit m�gse tud felv�llalni azt ny�ltan k�zli, mint hogy abb�l gond legyen. Csak hogy ez a hozz��ll�s azt teszi vele hogy minden igyekezet ellen�re mag�nyosnak �s emberker�l�nek t�nik t�nik. Betartja az �g�reteket, �s ha egyszer meg�g�rt valamit valakinek azt megb�zhat�an teljes�ti. Ez�rt k�rnyezete megbecs�l�ssel �vezi. Ehhez viszont r�szben az sz�ks�ges hogy az eset vagy a szem�ly komolyan �rdekelje mert csak �gy tud beleadni 110%-os teljes�tm�nyt. A felsz�ness�get nem ismeri semmiben. Mott�ja amit folyton szem el�tt tart hogy ha valamibe belekezd azt vagy

szenved�lyesen csin�lja vagy sehogy. Legf�k�ppen az foglalkoztatja amivel �ppen foglalkozik ez�rt az akkor zavar�k sz�m�ra egy kicsit bar�ts�gtalannak t�nhet. �gy mondhatni az ilyen t�pus� embereknek az el�ny�k a h�tr�nyuk is egyben. ha egy olyan feladatot kap amit nem nagyon akar, nem nyerte el a tetsz�s�t, akkor azt csak bels� k�nyszerrel k�pes megoldani, az�rt mert ilyenkor nem k�teless�gb�l cselekedni. Ilyenkor egy �ll�sv�ltoztat�s val�s�ggal csod�t m�vel n�la. Addig nem k�t bar�ts�got vagy szerelmet am�g meg nem bizonyosodik r�la hogy a legjobban v�lasztotta. Ha szem�lyes kapcsolatot ind�t valakivel el�tte k�zli hogy mit is v�r el a m�sikt�l. Ha viszont d�nt�tt, a v�gs�kig kitart.

B

Jellemz� r�, hogy a durvas�ga nem mindig val�di, �s a gyeng�ds�g�t, �s a k�nnyeit az al� akarja elfedni. Nem lehet egy k�nnyen bed�h�teni. Ha van r� lehet�s�g pr�b�lja mag�t t�vol tartani minden �rzelg�s �s cs�p�g�s-ny�las szerelmi megnyilv�nul�st�l, �s ezt m�sokn�l teljes m�rt�kben el�t�li. �nmag�val szemben is magas k�vetelm�nyeket t�maszt �s semmi gyenges�get nem t�r mag�val szemben sem. Ugyan�gy t�relmetlen �s egy�ltal�n nem eln�z� a k�rnyezet�ben �l�k hib�ival, gy�nges�geivel szemben is. Az a szigor� k�vetelm�ny, amelyet mag�val szemben t�maszt, gyakran konfliktushoz vezet, ha nem tudatos�tja mag�ban, hogy embert�rsaival szemben a toleranci�nak egy bizonyos mennyis�ge elengedhetetlen ahhoz, hogy az egy�tt�l�s funkcion�lhasson. A magabiztos �n�rzet k�t�l� dolog. Kem�nyen megdolgozik az�rt, hogy saj�t hib�j�r�l, amelyet m�g mag�ban sem hajland� elismerni, elterelje a figyelm�t. A t�k�letess�gre val� igyekezete er�sen kihat a mag�n�let�re is. Er�s hajlama van a f�lt�kenys�gre. �rzelmi

kapcsolatait is teljesen �s hib�tlanul, minden kivetnival� n�lk�l akarja meg�lni. Aki kapcsolatba ker�l vele, annak felt�tlen�l sz�molnia kell e t�pus ilyen elv�r�saival. Persze ha r�j�n, hogy

f�lt�kenys�ge alaptalan, nem tulajdon�t jelent�s�get az eg�sznek t�bb�. Tudni kell, hogy f�lt�kenys�ge nem beteges vagy elt�lzott, hanem abb�l ered, hogy az �ltala kre�lt ide�lt szeretn� viszontl�tni p�rj�ban.

AB