Japnban leginkbb az a hres ahogy egy hzat kpesek berendezni, nagyon nyugtat, s a megvalstsa sem nehz. Ha valaki egy olyan otthonra vgyik ahol lehet pihenni, kikapcsoldni akkor a japn stlus a legmegfelelbb. A stlus lnyege a szpsg, a praktikum s a hagyomny. Az ilyenfajta stlus a knai s koreai gykerekre pl ugyan is a XIX. szzad vgig csak a japnok tudtk megvalstani. Mivel a Tokuwaga csald lezrta a kiktket gy nem csak a gy nemcsak az idegen kultra rekedt kinn, de a japn is benn. s a stlust csak a kikt megnyit sa utn ismerhettk meg. Egybknt a stlus nem is olyan nehz mint azt hiszk itt minden a sznen a formn s a dsztsen mlik. Vilgos fa, vagy kpadl, stt, alacsony btorok mert a japnok a fld kzelben szeretnek aludni s tkezni -, fehr, trt fehr, de mindenkppen vilgos falak. Ha ni hangulat a szoba, rdekes megolds lehet pldul a halvny rzsaszn, vagy a finom bambusz zld rnyalat hasznlata. m ettl fggetlenn a tr szneit fel lehet dobni pl.: ezstszrkvel, hamvaszlddel, tomptott krmsznekkel, vagy bzzsel is. Teht a lnyeg hogy matt sznek legyen s ne legyen tl csicss vilgt textra. A termszetes anyagokbl ptett btorok tkletes precizitssal kszlnek, ezekre is jellemz az egyszer vonalvezets s a letisztult forma. A kanap nem csupa prna, az ablakban nem lg fggny, helyette inkbb egy falcekbl ll redny. A szobt nem sznes, tarka kpek s trgyak dsztik, hanem a megfelelen kialaktott hangulatos fny s a jellegzetes japn kpzmvszet visszatr motvumai: a ltuszvirg, a madr, a bambuszlevl a falon, a draprin s a falisznyegeken.
|