Japánban leginkább az a híres ahogy egy házat képesek berendezni, nagyon nyugtató, és a megvalósítása sem nehéz. Ha valaki egy olyan otthonra vágyik ahol lehet pihenni, kikapcsolódni akkor a japán stílus a legmegfelelőbb. A stílus lényege a szépség, a praktikum és a hagyomány. Az ilyenfajta stílus a kínai és koreai gyökerekre épül ugyan is a XIX. század végéig csak a japánok tudták megvalósítani. Mivel a Tokuwaga család lezárta a kikötőket így nem csak a így nemcsak az idegen kultúra rekedt kinn, de a japán is benn. És a stílust csak a kikötő megnyitása után ismerhettük meg. Egyébként a stílus nem is olyan nehéz mint azt hiszük itt minden a színen a formán és a díszítésen múlik. Világos fa, vagy kőpadló, sötét, alacsony bútorok mert a japánok a föld közelében szeretnek aludni és étkezni -, fehér, tört fehér, de mindenképpen világos falak. Ha női hangulatú a szoba, érdekes megoldás lehet például a halvány rózsaszín, vagy a finom bambusz zöld árnyalat használata. Ám ettől függetlenné a tér színeit fel lehet dobni pl.: ezüstszürkével, hamvaszölddel, tompított krémszínekkel, vagy bézzsel is. Tehát a lényeg hogy matt színek legyen és ne legyen túl csicsás világító textúra. A természetes anyagokból épített bútorok tökéletes precizitással készülnek, ezekre is jellemző az egyszerű vonalvezetés és a letisztult forma. A kanapé nem csupa párna, az ablakban nem lóg függöny, helyette inkább egy falécekből álló redőny. A szobát nem színes, tarka képek és tárgyak díszítik, hanem a megfelelően kialakított hangulatos fény és a jellegzetes japán képzőművészet visszatérő motívumai: a lótuszvirág, a madár, a bambuszlevél a falon, a drapérián és a faliszőnyegeken.