Jap�nban az 1930-20 as �vekben a g�s�kat fenyeget� vesz�lynek tartott�k, s�t a mesters�g gyakorl�it a 40-es �vekben ny�ri munk�ra �t�lt�k. A 70-es �vekben 17 ezer g�sa gyakorolta a hivat�s�t, m�ra viszont m�r mintegy ezren �lnek Osaka-ban �s Kioto-ban. Vil�gh�ress� v�lt Arthur Golden amerikai �r� k�nyve, az Egy g�sa eml�kiratai, minden orsz�gban, ahol megjelent, vezette a bestseller-list�kat, majd film is k�sz�lt bel�le. K�ts�gk�v�l sz�rakoztat� st�lusa mellett az is a reg�ny jav�ra szolg�l, hogy apr�l�kosan bemutatja Jap�n kult�r�j�t, �s egy m�r nem l�tez� vil�got. B�r�l�i azonban azt hangoztatj�k, hogy ez a m� t�ls�gosan is r�er�s�t arra a vil�gszerte elterjedt sztereot�pi�ra, amely szerint a g�s�k nem m�sok, mint egyfajta luxus-kurtiz�nok. A prostitu�ltak �s a g�s�k �sszemos�sa a XIX. sz�zad v�g�n kezd�d�tt, amikor Nyugaton egyre ink�bb divatba j�tt Jap�n, �s a m�v�szetben kialakult a japanizmus. A g�s�k ekkor ker�ltek a kurtiz�nokkal egy kateg�ri�ba, gondoljunk csak Puccini Pillang�kisasszony c�m� oper�j�ra. A XX. sz�zadban egy id�re betiltott�k m�k�d�s�ket, arr�l nem is besz�lve, hogy a jap�n �r�ml�nyok g�s�nak kezdt�k nevezni magukat. M�r csak kevesebb, mint ezer g�sa �l napjainkban Jap�nban, �k a tradicion�lis jap�n m�v�szet m�vel�i, illetve enn�l is t�bbek: a hagyom�nyos �rt�kek szimb�lumai. A g�s�k k�l�nb�z� t�rsadalmi oszt�lyokb�l ker�lnek ki, szeg�ny csal�dok gyakran p�nz�rt adt�k el gyermek�ket g�s�nak, b�r ezt akkor adopt�l�snak nevezt�k