A Japán kultúrában a nép két féle ember között tesz különbséget. Akik egy bizonyos csapaton belül vagy kívül vannak. A Japán emberek nagyon érdekesen viselkednek egymással, a beszéd stílus is attól függ hogy a másik személy mennyire hatott rá.
Japánban egy személy társadalmi pozíciója nagyon függ attól hogy melyik csoportba tartozik. Például, amikor először mutatkozol be, természetesen a neveddel kezded majd annak a vállalatnak a nevét mondod ahol dolgozol. Egy Japán ember már ebből meg tud ítélni.
Ez sok szintre vonatkozhat: vállalatok közötti kapcsolat, vállalaton belüli osztályok közötti kapcsolat vagy egy bizonyos osztályon belüli csoportok közötti kapcsolat.
Ahhoz hogy ne legyenek konfliktusok több szabály jött létre, a beszéd stílusról: elmondhatjátok egymásnak a véleményeteket, új információkat stb... ahhoz hogy egy másik csoportbeli emberrel beszélhess megfelelően kell tudnod a protokollt ami a következő. Kézfogás, illedelmes beszéd és az ottani főnőkkel való egyetértés. Ez az eljárás lassú, ezért van az hogy a Japán vállatok lassan fejlődnek, de ugyanakkor biztonságosak.
A filozófia azt parancsolja, hogy egy vállalat mindig a helyes utat kövesse és mindig jól cselekedjen.

És, most jöjjön hogy egy frissen diplomázott embernek hogyan kell dolgoznia a vállalatban.

Az új munkás a Kohai a vezető pedig a Sempai. (ez a helyes megszólítás) A Senpai oktatja a Kohai-t az első hónapban, utána már önállóan cselekszik. Ez mindenhol így van. (Japánban persze)

Van egy másikfajta kapcsolat is a főnők és az alárendelt személy között. (Joushi-Buka) Rövid időn belül az alárendelt már olyan jól fogja ismerni a főnőkét hogy világos kérés nélkül tudni fogja a főnöke mit szeretne. Ez a fajta kapcsolat Japánban igen helyes. Van erre egyfajta mondás is (Japánból eredően) "Megérted hogy 10 amikor csak 1et mondtak". Ez azt akarja jelenteni hogy az alárendelt már "fél"szavakból is érti a főnöke mondani valóját. Valami ami még nagyon tipikus ebben a fajta kapcsolatban, az az hogy a főnököt nyugodtak (sőt illik) elhívni néha napján egy közös sörözésre. o.O Ez megfelelő idő arra hogy nyíltan kifogásoljatok ezt-azt. Ha minden jól megy, és a főnököt előléptetik az alárendelt is feljebb kerül egy szintre Innentől már nagyon kell vigyázni, hiszen az okos emberek könnyen ellopják az alárendeltek munkáit.

Még van egyfajta kapcsolat a Doki. Azokat hívják így akik egy adott évben kerültek a vállalathoz. Minden Doki közösen el mehet italozgatni, de csak azzal a céllal hogy a vállalatról beszélgetnek, és amiről beszéltek el kell mondani a főnőknek is.

Összegezve; a Japán társadalomban mindennek írásban kell lennie. Ha fejlődni akarsz egy vállaton belül, szükséges hogy a főnőköddel jól kijöjj, viszont az elvárások nagyon-nagyon szigorúak.
A legtöbb Japán vállalatban minden évben több száz új alkalmazott kerül és évekig tanítják őket. Viszont, vannak olyanok is ahol nincs meghatározott rendszer, minden kaotikusabb. Viszont ennek a rendszernek vannak hibái. Például a rossz eredmények.  Amikor befejezed a főiskolát és elkezdesz dolgozni nem tudod mi lesz veled 20 év múlva. A japán emberek tudják.