A szamur�jok Jap�nban sz�zadokon kereszt�l a leger�teljesebb t�rsadalmi oszt�ly volt. A 12. sz�zadt�l a harcosokat t�bb csoportba sorolt�k, "bushi" �s "szamur�j". Ekkor kezdt�k el figyelembe venni a hatalmat a t�rsadalmi strukt�ra �s a politikai ter�letek k�z�tt. A szamur�j egy k�l�n �letm�dot k�vetett, erk�lcsi vil�gk�ppel, szab�lyokkal, k�dokkal ami m�ra szinte m�r mindenre �tterjedt �s ez befoly�solja a Jap�n emberek n�pgondolkod�s�t �s viselked�s�t. Ezt a k�dot "bushi-do"-nak h�vt�k. A "do"-t ford�thatjuk "�t"-k�nt is a "bushi" pedig a harcost jelenti. Ez az �t volt a kezdete az igazs�gnak, �rt�kek megbecs�l�s�nek, lojalit�snak.

A Bushido k�t vall�sos �gb�l veszi a hat�sait, Zen Buddhizmus �s a Konfucianizmus. A Buddhizmus a 6. sz�zadban elterjedt K�n�ba is, �s ott az�ta nagyon tisztelik a Jap�n kult�r�t.

A h�s�g a szamur�jok legfontosabb �rt�ke volt. Teljesen h�s�gesek voltak a feud�lis urukhoz, �s nap mint nap kock�ztatt�k az �let�ket �rt�k. A szamur�joknak semmi kifog�suk nem volt az ellen hogy meghaljanak, addig am�g az �letben semmilyen tett�ket nem b�nt�k meg.

A becs�let ter�n nagyon szigor�ak voltak. Ha cserben hagytak egy k�ldet�st is seppuku-t k�vettek el (�ngyilkoss�g egy m�dja), kiv�gt�k a hasukat a kardjukkal.

A Meiji korszakt�l a szamur�jok m�r nem l�teztek, de a filoz�fi�juk fenn maradt. A di�kok h�s�gesek a tan�raikhoz, a munk�sok h�s�gesek a v�llalataikhoz. M�g ma is sok Jap�n lesz �ngyilkos hogyha egy komoly hib�t k�vet el.