A szamurájok Japánban századokon keresztül a legerőteljesebb társadalmi osztály volt. A 12. századtól a harcosokat több csoportba sorolták, "bushi" és "szamuráj". Ekkor kezdték el figyelembe venni a hatalmat a társadalmi struktúra és a politikai területek között. A szamuráj egy külön életmódot követett, erkölcsi világképpel, szabályokkal, kódokkal ami mára szinte már mindenre átterjedt és ez befolyásolja a Japán emberek népgondolkodását és viselkedését. Ezt a kódot "bushi-do"-nak hívták. A "do"-t fordíthatjuk "út"-ként is a "bushi" pedig a harcost jelenti. Ez az út volt a kezdete az igazságnak, értékek megbecsülésének, lojalitásnak.

A Bushido két vallásos ágból veszi a hatásait, Zen Buddhizmus és a Konfucianizmus. A Buddhizmus a 6. században elterjedt Kínába is, és ott azóta nagyon tisztelik a Japán kultúrát.

A hűség a szamurájok legfontosabb értéke volt. Teljesen hűségesek voltak a feudális urukhoz, és nap mint nap kockáztatták az életüket értük. A szamurájoknak semmi kifogásuk nem volt az ellen hogy meghaljanak, addig amíg az életben semmilyen tettüket nem bánták meg.

A becsület terén nagyon szigorúak voltak. Ha cserben hagytak egy küldetést is seppuku-t követtek el (öngyilkosság egy módja), kivágták a hasukat a kardjukkal.

A Meiji korszaktól a szamurájok már nem léteztek, de a filozófiájuk fenn maradt. A diákok hűségesek a tanáraikhoz, a munkások hűségesek a vállalataikhoz. Még ma is sok Japán lesz öngyilkos hogyha egy komoly hibát követ el.